A mezőgazdasági kártevőirtás nem nehéz, de a nehézség a hatékony védekezési módszerek hiányában rejlik.Tekintettel a kukorica palántahiány és a gerincvágás súlyos problémájára, az ellenintézkedések a következők.

 

Az egyik a megfelelő peszticid kiválasztása.A gazdálkodók a helyi kártevő-ellenállóság alapján magasabb szintű, átfogó védekezéssel rendelkező rovarölő szereket választhatnak, mint például a jelenleg népszerű Chlorfenapyr + lufenuron, Emamectin Benzoate + indoxacarb, abamectin + chlorantraniliprole Formamide és más készítmények, miközben tiametoxámot vagy acetamipridot adnak hozzá a szoptató kártevők elleni védekezéshez.Ebben az időben, mivel a jelenlegi kukorica palánták kicsik, nem javasolt gombaölő és lombtrágya hozzáadása.

A második a megfelelő peszticid alkalmazási mód kiválasztása.A kukorica kártevők elleni permetezés kiválasztásakor nagy mennyiségű vizet kell alkalmazni.Vagyis abból a feltételezésből kiindulva, hogy a peszticid mennyisége egy mü-nként változatlan marad, próbáljon meg több mint 60 font vizet használni mü-nként.A peszticidek nagy mennyiségű vízzel történő felhordása a vegyszeres oldatot teljesen megérintheti a talajjal, és ezzel a szalmabunkert használhatatlanná teheti.Emellett a klórpirifosz + béta-cipermetrin felhasználása mérgező talaj előállítására és kiterítése is közvetlenebb megelőzési és védekezési módszer.

Például használjon hektáronként 500 gramm klórpirifosz40% EC + 500 gramm lambda-cihalotrin 4,5% EC hektáronként, keverjen össze 5 kg vizet homokkal vagy körülbelül 50 kg szerves trágyával, majd egyenletesen terítse el.Szórást követően mezőgazdasági eszközökkel forgathatja a szalmát.A gyógyszeres részecskék érintik a talajt.

A harmadik a megfelelő időpont kiválasztása.A kukorica csírakorában, magas hőmérsékleten történő növényvédő szerek alkalmazása könnyen fitotoxicitáshoz vezethet, erős fényű környezetben pedig a kártevők aktivitása csökken, kontaktirtó hatás nem érhető el.Az esti órákban, amikor a kártevők aktivizálódnak és károkat okoznak, a növényvédő szerek ilyenkor történő kijuttatásával biztosítható a folyadék és a kártevők közötti hatékony érintkezés, és maximalizálható a növényvédő szerek érintkezési, gyomormérgező vagy fertőtlenítő hatása.